Leírás
- Michell-rendszerű satus lemezleszorító
Az arisztokratikus lemezjátszók tányérjához mindig is tartozott valami leszorító alkalmatosság. A pórias Akaikhoz, NAD-okhoz nem, de a méregdrága Project csúcsmodellhez igen. Clearaudio, Michell Gyro Dec – alap.
A leszorító felhelyezése egy plusz stáció a lemezjátszás így is maratoni rituáléjában, még valami, amire oda kell figyelni. Másfelől viszont kétségtelenül javítja a hangzást, és adott esetben a hangszedő tűjének életét is meghosszabbítja.
Az egyszerűbb leszorítók a puszta súlyukkal működnek: a 30-80 dekás fémtömbök tényleg rászorítják a lemezt a tányérra. Remek dolog: segít kilapítani az esetleg hullámos lemezt, a lejátszás során óhatatlanul megjelenő rezgések nehezebben keltenek rezonanciát magában a lemezben. Csupa öröm és csupa boldogság.
Mondjuk tányércsapágy pont nem lennék ilyen fémtömb alatt – a tervezettnél magasabb tömeg már egy „LGT összes” box lejátszása alatt krátert marhat a csapágygolyó alatt (vagy inverz csapágy esetén a golyó felett).
Azok számára is létezik azonban megoldás, akiknek a lemezjátszó csapágyát nem tervezték a magas tömegű leszorító súlyok forgatására, nekik a választ a Michell Engineering által is használt lemezleszorító adja meg. Ez már komoly kinézetű eszköz, hozza az arisztokratikus lemezjátszók leszorítóinak arisztokratikus dizájnját. Súlyosnak tűnő fekete palást (valójában könnyű műanyag), fémből készült központi szorítócsavar. A súlya viszont mindezzel együtt is csak 75 gramm. A tányércsapágyat biztosan nem terheli meg.
Konstrukció
A konstrukció lényege, hogy a lemezjátszó tengelyére ráhúzott hüvely satuként működik. A központi fém tekerenytűvel megszorítva erősen belekapaszkodik a tengelybe, odapréseli a lemezt a lemeztányérra. A fém alkatrészek miatt ráadásul ezt a tudását végtelen számú lemez leszorítása után is megőrzi.
További jó tulajdonsága, hogy a műanyag palást delrinből készül: ez a műanyag éppen olyan fizikai tulajdonságokkal bír, mint a lemez maga, illetve – akril tányér esetén – mint a lemeztányér, így segíti a lemez és a lemeztányér szó szerinti eggyé olvadását.
Nem csak a lemeztányér és a lemez összeolvadását segíti a leszorító, de a hullámos lemezeket is segít kilapítani. Csodát nyilván nem tud tenni, a durván hullámos lemezek továbbra is hullámozni fognak, de az átlagos lemez átlagos hullámai szemmel láthatóan kisebbek lesznek. Ez egyrészt jót tesz a hangminőségnek (a hullámok miatt folyamatosan változó tűnyomóerő okozta nyávogás-effektus kisebb lesz: „hegymenetben” ugye a beállítotthoz képest nagyobb a tűnyomás, „lejtmenetben” meg kisebb), másrészt kíméli a hangszedő tűjének felfüggesztését.
A hangzásbeli különbséget az „eggyel jobb hangszedő” hasonlat írja le a legpontosabban. A hang minden paramétere érzékelhető mértékben javult, legyen szó a basszusok mélységéről, pontosságáról, a középtartomány információ tartalmáról, a magasak felbontásáról (ebből fakadóan a térérzetről), vagy a dinamikáról – és mindez mellékhatás nélkül.
