Igazodjunk el az Audio-Technica lemezjátszós termékei között
A japán Audio-Technica valósággal lubickol a vinil visszatérésében. Az utóbbi két-három évben lecserélte vagy felfrissítette szinte a teljes kínálatát, mind a lemezjátszók, mind a hangszedők, mind a kiegészítők között, rengeteg új modellt vezetett be. Még az is előfordul, hogy hasonló árú termékei egymással versenyeznek. Tegyünk rendet az új termékek között.
Az Audio-Technicát 1962-ben alapította Hideo Matsushita-szan, és azóta is az elektroakusztikai átalakítók nagymesterei. Ilyenek a mikrofonok (a levegő rezgéseiből állítanak elő elektromos jelet), a fejhallgatók (elektromos jelből rezgetik meg a levegőt), és ami nekünk a legkedvesebb, a lemezjátszó hangszedők (a barázdák által keltett rezgéseket alakítják át feszültséggé). Az Audio-Technica mindhárom termékcsoportban otthon van.
Ráadásul a lemezjátszást különösen a szívükön viselik, a hangszedőkön kívül komplett lemezjátszókat is kínálnak, illetve lemezjátszós kiegészítők garmadáját, az egyszerű tűtisztító folyadéktól a lemez végén a hangkart megemelő mechanikáig, a headshellektől a leszorító súlyokig.
A probléma az, hogy immár annyi termékük van, hogy szinte azonos áron akár többféle termék is szerepel a katalógusukban. Persze ez egy japán cég, nagyon is van rendszer a termékcsaládjaik mögött. Gyakorlatilag minden termékcsoporton belül külön kategóriát képviselnek a hangsúlyosan az új belépőket célzó, egyszerű készülékek, illetve a tapasztalt lemezgyűjtőknek tervezett audiofil készülékek. Önálló termékcsoportot alkotnak a lemezjátszók egyik fontos felhasználói csoportjának, a DJ-knek szánt készülékek.
1) Lemezjátszók
A szereposztás: Audio-Technica LP60X – 48.990-től, Audio-Technica LP3 – 86.990, Audio-Technica LP120X – 97.990-től, Audio-Technica LP-W 30 TK – 104.990, Audio-Technica LP-W 40 WN – 121.990, Audio-Technica LP5X – 139.990, Audio-Technica LP140X – 139.990, Audio-Technica LP-W 50 PB – 139.990.
a) A belépő kategória
Kezdjük az olcsó készülékekkel. Az LP-60 sorozat tagjai között a különbség a kiegészítőkben van. Az alap lemezjátszón (48.990 ft) kívül van BT-kapcsolattal felruházott változat, meg olyan, amiben van egy fejhallgató erősítő, és fejhallgatót is adnak hozzá. Ezek a lemezjátszók tök rendben vannak kezdő lemezjátszónak. A Media Marktban százával adják el az ezeknél lényegesen hitványabb belépő cuccokat. Az LP-60 sorozat tagjai a lemezeket legalább nem teszik tönkre, és nem elviselhetetlen a hangjuk.
Az LP3 lemezjátszó egy nagyságrenddel komolyabb azért, már állítható az antiskating és a tűnyomás, cserélhető a hangszedő, és ami a lényeg, automata a működése. Azaz magától a kezdő barázda fölé helyezi a hangszedőt, aztán a lemez végén felemeli a kart és kikapcsolja a lemezjátszót.
Megvan ennek a műfajnak a közönsége, akik nem ragaszkodnak az audiofil hangzás élményhez, nem is akarják azt megfizetni, de elvárják az automata működést.
b) A hifi lemezjátszók
A szobai lemezjátszókat, más fogalmak szerint hifi lemezjátszókat öt készülék képviseli, az egyik az évek óta a minden nemzetközi vállveregetést begyűjtő, ráadásul kiválóan tuningolható Audio-Technica LP5X. A másik az olcsóbb LP120X. Ez utóbbi kinézetre mintha DJ-lemezjátszó lenne, hiszen a Techincs SL1200-sorozatra hasonlít. Míg elődjét, az X-nélküli 120-ast tényleg ide is pozicionálta az Audio-Technica, az új, 120X-sorozat már simán szobai lemezjátszó. A legfontosabb, hogy a hangszedője a kifejezetten szobai használatra tervezett Audio-Technica VM95E. Kiváló ár-érték arányú hangszedő ez, kíméletes a lemezekkel, szépen szól –de ne próbáljuk visszafelé pörgetni a lemezt alatta, mert kitörik a tűje. Még egyszer: a kinézet ellenére ez egy full szobai lemezjátszó.
A szobai lemezjátszók közé tartoznak a W-sorozatú AT-lemezjátszók is. A W az angol wood (fa) szóra utal: ezek fa, pontosabban forgácslap alapú lemezjátszók a konzervatívabb ízlésűeknek. Lásd a fenti képet a zongoralakk-fekete LP-W50PB-ről. Ha valakinek bejön ez a design, én nem fogom lebeszélni, de azt azért megsúgom, hogy a hangminőség szempontjából az LP5X az irány, a fa vázas lemezjátszók inkább a szemnek szólnak, nem a fülnek.
Az amerikai analóg audió fórumokon sok szépet lehet olvasni az Audio-Technica csúcs lemezjátszójáról, az LP7-ről, de egyelőre nincs tervben az európai import.
c) DJ-knek (és esetleg másoknak)
Ha deejay üzemmódra keresünk lemezjátszót, az LP140XP a választásunk. A legfontosabb, hogy nyomatékosabb a motorja a szobai használatra szánt 120X-nél, azaz gyorsabban éri el a névleges fordulatszámot – ez fontos a DJ-knek, akik egyszerre két decket használnak, és az egyik legfontosabb szempontjuk, hogy a két lemezjátszó zenéjét át tudják keverni egymásba, adott esetben kiegyenlítve a két szám BPM (tempó) különbségét.
A 140-es hangszedője gyárilag az Audio-Technica XP-3 – lásd alább, a DJ-hangszedők között.
A 140-es egyik fontos tulajdonsága ugyanakkor, hogy a karjának állítható a magassága, ez amolyan audiofil szolgáltatás. A 120-ashoz képest hiányzik belőle az USB-kimenet és a beépített phono-fokozat – ez abból a szempontból nem hátrány, hogy a 120-asok (és az LP5-ösök) tuningjának egyik kezdő lépése az USB és a phono kikötése, ha nincs rájuk szükség. Az sem mindegy, hogy a készülék súlya is negyedével több a kistesónál: részben a tányér a nehezebb (van a belsején egy vékony rezgéscsillapító réteg), részben a motor, de a plusz tömeg nagy része a nagyobb (magasabb) és jobban csillapított készülékházra megy el. Érdemes meghallgatni egy komolyabb hangszedővel.
2) Hangszedők
A szereposztás: Audio-Technica AT3600 – 6.990, Audio-Technica VM95C – 11.990, Audio-Technica VM95E – 16.990, Audio-Technica XP3 – 20.990, Audio-Technica VM510CB – 38.990, Audio-Technica VM95EN – 38.990, Audio-Technica VM520EB – 41.990, Audio-Technica XP7 – 52.990, Audio-Technica VM95ML – 58.990, Audio-Technica VM530EN – 62.990, Audio-Technica VM95SH – 69.990, Audio-Technica VM540ML – 90.990, Audio-Technica VM740ML – 114.990, Audio-Technica VM750SH – 149.990, Audio-Technica VM760SLC – 244.990.
a) Mozgó mágnesesek
Nézzük a belépő kategóriát. Ide tartozik az AT3600 meg a félgömb tűprofilú összes többi hangszedő, amit az AT egyszerűen a C (Conical) betűvel jelöl, az AT VM95C és az AT VM510CB. Ezeknek megvan a maguk helye: a régi, sokat forgott lemezek lejátszása. Régebben ilyen tűprofilt használtak a rádió stúdiókban: sosem szólt valami jól, de legalább nem volt sok barázdazaj sem. Az AT3600 még műanyag tűszárat ad, a másik két hangszedő rendes alumíniumot.
A VM95-sorozat illetve a VM500- és VM700-sorozatok ugyanolyan tűket kínálnak, csak a generátor különbözik. A tűk sorozaton belül kompatibilisek egymással, tehát egyszerű tűcserével juthatunk jobb hangszedőhöz, és az átszerelést is megússzuk. A tűprofilok emelkedő bonyolultságban: EB (elliptikus, bonded), EN (elliptikus, nude), ML (Microline), SH (Shibata) és SLC (Special Line Contact). Míg az olcsóbb VM95-ösök csak a legtrükkösebb tűprofilt, az SLC-t nem kapják meg, az 500-as és a fém testbe épített 700-as sorozat felosztja a kínálatot: az 500-as csak az ML-ig megy, a 700-as az ML-től indul.
Hangszedő választásnál az alapvető igazság, hogy a generátor fontosabb, mint a tűprofil. Azaz az árban hasonló hangszedők közül az fog „jobban” szólni, amelyiknek komolyabb a generátora. A 42 ezres AT VM520Eb a maga bonded elliptikus tűjével magasabb szintet üt meg, mint a csaknem ugyanannyiba kerülő VM95EN a nude elliptikus tűvel (39 ezer). A 115 ezres VM740ML bőven megéri a 24 ezres felárat a VM540ML-hez képest, miközben a tűjük pontosan ugyanaz.
De akkor mi értelme van a „vesztes” modelleknek? Alapvetően réteg igényeket szolgálnak ki. Már említettük a VM520-as és a VM95EN összehasonlítását. Az 520-asnak megvan mindene, ami az élvezetes zenéléshez kell – kiterjedt sávszélek, alacsony torzítás, remek dinamika. A VM95EN kicsit másképp szól: rátesz a sávszélekre, a dinamikára, de a hangszínei kicsit mesterségesek. Ha valaki technót vagy metált hallgat, a VM95EN-nel lesz boldogabb.
Hasonló a helyzet a VM95ML-lel is: árban közel esik a VM530EN-hez (60 kontra 62 ezer), de aki akusztikus zenét hallgat, sok komolyzenét, jazzt, énekhangot, annak alighanem jobban bejön a VM95ML kerekebb, nyugodtabb, tisztább hangzása.
Az SH (Shibata) és az SLC (Special Line Contact) tűkkel érdemes óvatosnak lenni: ezek megkívánják, hogy pontosan a barázda közepére engedjük le őket, ráadásul éppen abban a szögben, ahogy a vágófej nekilátott a barázda vágásának… Ha a hangkar magassága nem szabályozható, vagy az azimuth gyárilag fix, akkor ne erőltessük ezeket a finom profilokat.
b) A DJ-hangszedők
Ezeknek a hangszedőknek az a dolguk, hogy kibírják, ha fordítva forog alattuk a lemez és semmiképp ne ugorjanak ki a barázdából, akkor sem, ha mellettük tombol egy diszkó teljes vendégserege. Az engedékenység így nyilván alacsony, a tűnyomóerő magas. A műfaj nem a lemezek óvásáról és pláne nem a finom hangminőségről szól. Egy traktor is lehet szép, de munkaeszköz, ne keverjük egy kétüléses kabrióval.
Az XP-sorozatú DJ hangszedők teste kompatibilis a VM95-sorozat tűivel, de tudni kell, hogy az XP-hangszedők esetén magasabb a menetszám a tekercsen, így magasabb a kimenő jelszint is. Ha egy XP-hangszedőre húzunk VM95 tűt, akkor egy Frankenstein lesz az eredmény – ennek lehetnek előnyei, de ne higgyük, hogy egy VM95-hangszedőhöz jutottunk. (Avagy traktorra alufelni.)
c) Mozgó tekercsesek
Az Audio-Technica a komolyabb, mozgótekercses hangszedőinél is alkalmazza a párhuzamosság elvét, vannak egymással konkuráló modellek a katalógusban, bár itt azért látszik, hogy a régebbi sorozatokat folyamatosan futtatják kifelé. Az új OC9X-sorozat előbb-utóbb minden más MC-hangszedő sorozatot helyettesíteni fog. A régi F-ekből (F2, F7) hírmondó sem maradt, az egyszerű tűprofilokat a mozgó tekercsekkel párosítani akaróknak az OC9X-EB és OC9X-EN modellek lettek kitalálva, bonded vagy nude elliptikus tűkkel. Szintén kiveszett a legendás OC7 és az X-nélküli OC9 sorozat összes korábbi modellje.
A hasonlóan legendás AT33-sorozatból még vannak rendelhető példányok, de itt is a raktárkészletek kiárusítása folyik. Az AT33PTG/II helyére az OC9X-ML, az AT33SA helyére az OC9X-SH pályázik, valamivel alacsonyabb áron, de megtartva az elődök jónéhány finom megoldását, például a bór tűszárat. Újdonság, hogy az OC9X-ek is megkaparintják a Special Line Contact tűprofilt OC9X-SL néven.
A csúcskategóriát továbbra is ART-nak hívjuk, de az ART7-es nincs már köztünk, ellenben az ART9-esből rögtön lett két modell is, persze X-betűs típusjelzéssel. Az egyik a 7-es utóda ART9XA néven (kisebb műszaki különbségekkel, mint pl. hajszálnyival vastagabb tűszár), a másik pedig az ART9 folytatása, ezúttal, mint ART9XI, de Special Line Contact helyett Shibata tűvel. Érdekesség, hogy a két hangszedő fillérre ugyanannyiba kerül. Ezek azért vannak annyira különlegesek, hogy akár egy önálló blogbejegyzést is megérjenek. Pláne ha esetleg tudunk nyúlni tesztpéldányokat.